Milliók álma, vágya: egyszer
majd a magam ura leszek! A 20. század elején a walesi herceg nagyban száguldozott az
autójával. Megállt a mezőn, ahol földművesek dolgoztak. Szóba elegyedett velük.
Ekkor az egyik földműves óva intette, hogy vigyázzon magára, mert könnyen
kitörheti a nyakát.
A herceg hetykén válaszolt: ez az én nyakam.
Nem uram –
felelte a földműves - a walesi herceg nyaka Angliáé. Szent Pál is hasonlót mond:
Krisztusé vagytok, nem vagytok a magatoké.
:-)
Egy régi skót történet szerint a
pap egy idősebb hívőjét kérdezte meg, hogy volt-e valamilyen Isten-élménye;
megtapasztalta-e valamikor és valahogyan Isten közelségét?
Az idős skót így válaszolt: - Van bizony! Én úgy jutottam el az
üdvösségre, a kereszténységre, hogy én is megtettem a magamét és Isten is
megtette a magáét.
Az idős skót meg is
magyarázta ezt:
„Én futottam az Isten elől, Ő meg futott énutánam. Aztán
utolért…”
Találkozóra
jövünk vasárnapról vasárnapra, mert életünk Istené, s Vele legbiztosabban Egyházában találkozhatunk.
Ha megszólít a szent liturgiában, szívleld meg tanítását és hittel indulj
megtételére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése