2017. 06. 13.

Budapest a világ központja 2020. szeptember 13-20.



1938. május 26.-án volt Áldozócsütörtök. Felejthetetlen nap a magyar nemzet történetében, mert Eugenio Pacelli biboros-államtitkár, pápai követ - egy év múlva XII. Pius néven pápa - nyitotta meg Budapesten a 34. Eucharisztikus Világkongresszust, melynek célja az volt, hogy Magyarország megújuljon Krisztusból és áthatva az Eucharisztia szeretetétől, méltó legyen Krisztus királyhoz.  
Az emmauszi tanítványokkal kérte: Maradj velünk, Uram, hogy „fakadjon ebből az oltárból a kegyelem bősége.” És fakadt a kegyelem. 
Míg az egyházi megmozdulások az eucharisztikus életbe vezették be a hívőket, a kegyelmi élettel való áthatásra irányultak, addig a világi megmozdulások az eucharisztikus Krisztus előtt való hódolatot juttatták kifejezésre.

Úrnapra, a mi Urunk Jézus Krisztus szent Testének és Vérének ünnepére - és az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, melyet Budapesten 2020-ban tartunk - készülünk. 
Úrnapján világszerte körmenetben hódolunk az Oltáriszentségben köztünk maradt Jézus Krisztus előtt. Krisztus Urunk szentségi jelenlétét és szeretetét szentáldozással és körmenettel köszönjük meg. Mindenütt felcsendül a 38. Eucharisztikus Kongresszus himnusza: Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat, millió szív összecsengjen, magasztalja az Urat!      

Úgy vegyünk részt az úrnapi szentmisén, és úgy vegyük körül az Oltáriszentséget, hogy megvalósuljon, amit Szent II. János Pál pápa a 2005-ben tartott Eucharisztia éve gyümölcsének akart: „A kegyelem ezen évében Mária segítségével nyerjen az Egyház új erőt küldetéséhez, és egyre inkább ismerje föl az Eucharisztiában egész életének forrását és csúcsát.” 
Az úrnapi szentmise és körmenet, melyben az eucharisztikus Krisztust ünnepeljük az egész Egyház, népünk, Európa és a világ lelki megújulására szolgáljon. 
A győztes logó megalkotója a 78 éves Lampert János grafikusművész. 

A logóban az ostya és a kehely szimbolizálja az Oltáriszentséget.  
Az ostyában látható kereszt az Eucharisztia áldozat-jellegére és a Golgotára utal. A kereszt piros színe továbbá Jézus irántunk való szeretetét, értünk vállalt kereszthalálát is kifejezi.  
A „Minden forrásom belőled fakad” zsoltáridézetet jeleníti meg az Oltáriszentségből fakadó forrás, amelynek vize négy vonalban zubog alá, utalva az örömhír terjedésére, melyet számunkra a négy evangélista örökített meg.  
A forrás folyóba ömlik, melyet az alsó hullám jelez.  
Ez a hullám kifejezi az Egyház örömhírvivő tevékenységét és utal a Dunára, Budapest folyójára is. A Duna számos európai országot köt össze, Nyugatról Keletre, Északról Délre folyva, így kifejezi, hogy az Eucharisztia közös forrásként összeköt bennünket, különböző nyelvű és kultúrájú európai keresztényeket, s így kiengesztelődésünk forrása is.  
A forrásból fakadó négy folyó a világ négy égtáját is jelképezi. Ezeket az égtájakat termékenyíti meg az evangélium és élteti az Eucharisztia.
A logóban használt színek az ikonfestés hagyományai szerint jelenítik meg a Szentháromságot: az Atya színe a piros, a Fiúé az arany (sárga), a Szentléleké az égszínkék.  
Magyarország nemzeti színei is megjelennek a logóban, utalva Budapestre, amely város 2020-ban ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése