Virágvasárnap

Ma ünnepeljük Krisztus Urunk Jeruzsálembe való bevonulását a húsvéti misztérium beteljesítésére. Ma minden szentmisében megemlékezünk erről az üdvösségszerző bevonulásról: a főmise előtt ünnepélyes körmenetet tartunk, más misében csak egyszerű bevonulást. Kezünkben a tavasz első virágával, pimpóval jövünk, amit megszentelve viszünk haza. Az ágakat lakásunk megtisztelő helyére tesszük, hogy az év folyamán emlékeztessenek arra, hogy örvendezve léptünk Krisztus Urunk nyomába, és emlékeztessenek Jézus Krisztus ígéreteire: ha hűségesen követjük, akkor örök dicsőségének is részesei leszünk. 
A körmenet, énekléssel és vallási jelvények hordozásával egybekapcsolt ünnepi felvonulás. A mi templom körüli körmenetünk nyilvános hitvallás Jézus Krisztus mellett és annál hitelesebb, minél inkább kitárjuk szívünket-lelkünket előtte, és életünk minden napján vele járunk.

Jézus jeruzsálemi bevonulásáról mind a négy evangélista megemlékezik. Máté ünnepélyes beszámolója kiemeli a jövendölések beteljesedését (Mt 21,1-11). 
Jézus Betániából indul el, ahol néhány nappal előbb feltámasztotta Lázárt, utána ugyanott meggyógyította a leprás Simont. Közben már a húsvéti zarándoklat is megindult. Jézus iránt egyre nőtt az érdeklődés. Jézus előre látja az eseményeket, ezért a jeruzsálemi bevonulást beállítja messiási tervébe és a nép előtt úgy mutatkozik meg, hogy kitér a politikai várakozás elöl. A lovon büszkélkedő római légionáriusok a szamár hátán bevonuló Jézusban nem látnak politikai tényezőt.

A zarándokok Jézus hozsannázásába (ments meg, kérünk!), királynak kijáró felkiáltásba kezdenek. Áldják Istent a sok csodáért, amelynek tanúi voltak. Az útra ruhájukat terítik, kezükben Izrael függetlenségét jelentő pálmaágakat lengettek. A Jézust éltető nép éneke ma is visszhangzik minden szentmisében: Hozsanna! ...  

Jézus ma is jön, mint a béke királya (Zak 9,9), aki Isten országának kegyelmeit hozza, mint igazi zarándok, aki kész engesztelést nyújtani népe bűneiért.

A tömeg lelkesedésében ott rejlik a valamilyen nagy csoda utáni várakozás.  

De a két ellentétes zsidó vezető réteg – a főpapok és a farizeusok – összefog, hogy Jézust elveszítsék.  
A világosság elfojtása következik, amire húsvét fénye a válasz. Ez az üdvtörténet csúcsa, a húsvéti misztérium.

A szentmise a Megváltó szenvedésébe, halálába és feltámadásába vezet, ahol az Isten Fia, mint Jahve szenvedő szolgája (Iz 50,4-7) megjeleníti áldozatát. Ennek oka: Krisztus mindenkit, minden időben átölelő szeretete. Az Atya iránti szeretet, akit meg akar dicsőíteni, s az emberek iránti szeretet, akiket az Atyával akar összebékíteni (Fil 2,6-11).

A keresztáldozat után az emberiségnek már nincs szüksége más áldozatra. Ma az Egyház igehirdetése és a kegyelem kiáradása minden embert döntés elé állít: felismerjük-e Jézus kegyelmi idejét?

Fontoljuk meg Krisztus húsvéti misztériumát, mert értünk vállalta, hogy részesíthessen isteni, örök életében.

"Imádunk, Krisztus és áldunk téged!"

Hirdetés: 2017. április 9.