2014. 02. 03.

Gyurcsány Ferencnek a Székelyföldről

2014. január 23-án a Magyar Hírlap (3.o.) „Itt a kulturkampf ideje” című beszámolója szerint újra az egyházat és a kereszténységet támadta Gyurcsány Ferenc, ezúttal a magyar kultúra napja alkalmából. „Ha valamikor meg kell vívni a kulturkampfot, annak itt az ideje!” – jelentette ki a DK elnöke a párt „Kultúra és hatalom” című konferenciáján az egykori német kancellár, Bismarck és IX. Pius pápa közötti vitára hivatkozva. A volt miniszterelnök kifejtette: „Ez a vita arról szólt, hogy a világi hatalmat képviselő Bismarck vissza akarja szorítani a világi hatalmat igénylő katolikus egyházat. Bismarck később megnyerte ezt a meccset, igaz, ehhez egy új pápaválasztás is kellett Pius halála után. Mi csak jó egészséget kívánunk Ferenc pápának, nehogy valami áthallás legyen.” Gyurcsány Ferenc szerint azért kell megvívni az eredeti értelemben vett kulturkampfot, mert az a gondolkodás, amelyet a keresztény konzervatív világ közvetít, szemben áll mindazzal, amit a felvilágosodás óta a szabadelvűek és a baloldaliak közvetítenek. A jelenlegi keresztény-konzervatív értékrendet valló kormány kultúrpolitikájáról a DK elnöke azt mondta: az monolitikus és egysíkú, „a világ leírásában a kételyek, az alternatív értelmezési lehetőségek elmaradnak. Itt csak a jéghegy csúcsa a hittan- és az erkölcsoktatás.”
**
Egy volt tisztességtelen miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek
Önt, Gyurcsány Ferenc, mint a DK elnökét most is tisztességtelennek mondom, mert az őszödi beszédében a magyar nemzetet és Magyarországot minősíthetetlen jelzőkkel illette, és miután ország-világ elé került böszme megnyilvánulása - nem úgy mint az eltűnt dr-i dolgozata - még a bűnbánat halvány jelét sem mutatta a választó polgárok felé. 
Ön, aki az országot elszegényítette, aki Sukorózott, most kultúrharcról beszél?
Ha úgy gondolja, hogy Magyarországnak az Ön által meghirdetett kultúrharcra van szüksége, tudja meg, hogy végzetesen tévedett. Téved azért, mert Ön csak rombolni tud, s nem építeni. Ma építő, sőt országépítő emberekre van szükség. És nem Önre!
A kultúrharcról szeretném egy kissé helyreigazítani, mert amiről beszélt, végül is kudarccal végződött. S ha megcsodálta Bismarck ideológiai karmestert, tudnia kellene, hogy végül is megbukott.
Önnek félre kellene állnia, de nem teszi, mert annyira tisztességtelen és megszállott, hogy még ezt sem tudja megtenni. A kis történelmi ismertető után megajándékozom azzal a verssel, amelyet 2009. febr. 23-án írtam, amikor még Ön miniszterelnök volt.
De előbb lássuk a történelmet: A kultúrharc a német Kulturkampf szóból származik. Szoros értelemben Poroszország és a Német Birodalom törekvése a katolikus Egyház leigázására a 19. század második felében (és az evangélikus császárság létrehozása); tág értelemben a liberális, illetve ateista erők nyílt vagy burkolt harca a vallásszabadság, főként a katolikus egyház szabadsága ellen a keresztény kultúra értékeinek lejáratásával, rombolásával.
A kultúrharc Poroszországban az 1870-es évekkel kezdődött.
1871-ben megszüntették a porosz kultuszminisztérium katolikus ügyosztályát, s életbe léptették a szószék-paragrafust, ami a prédikációk rendőri ellenőrzését jelentette.
1872. március 11-én állami felügyelet alá helyezték az összes iskolákat,
Május 28-án megszüntették a tábori püspökséget,
Június 19-én kitiltották a jezsuitákat a birodalomból.
Maga a kultúrharc kifejezést Rudolf Virchow (1821-1902) használta, aki 1873-ban a haladó párt választási programjában hirdette meg a katolikus egyház legyűrését.
Az 1873. május 15-i "májusi törvények" szerint egyházi hivatalt csak az vállalhatott, aki német egyetemen vagy államilag elismert szemináriumban 3 év teológiát végzett és államvizsgát tett;
a püspökök a megüresedett helyeket 1 év alatt kötelesek voltak betölteni s a kinevezendőt az illetékes hatóságnál bejelenteni, mely 30 napon belül megvétózhatta a kinevezést;
egyházfegyelmi joghatóságot csak belföldi hatóság gyakorolhatott (amivel Rómát kikapcsolták); lényegesen megkönnyítették az egyházból való kilépést.
1875. április 22-én megszavazták a kenyérkosártörvényt, amivel minden állami támogatást megvontak a törvényekkel szembeszegülő püspököktől és papoktól.
Május 31-én a kolostortörvény a betegápolók kivételével minden szerzetet kitiltott Poroszországból.
Június 28-án hatálytalanították az egyháznak addig szabadságot biztosító alkotmányszakaszokat, s kötelezővé tették a polgári házasságot.
A tiltakozó püspököket bebörtönözték és újonnan szervezett egyházi bíróságokkal letétették. A plébánosokat pénzbírsággal és börtönnel büntették, de 4000 közül csak 24 állami plébános akadt.
A kultúrharcnak áldozata lett 481 kolostor, 134 gyermekintézmény, 150 árva- és menedékház, 730 népiskola, 75 felsőleányiskola és 61 nevelő intézet.
A kultúrharc 1875-ben érte el csúcspontját, de ugyanekkor a kormányzó liberális koalíció meggyengült és teret nyertek Bismarck újabb ellenfelei. A Centrum-Párt évről-évre nagyobb eredményeket ért el a választásokon.
Bismarck belátva a kultúrharc sikertelenségét, igyekezett az egyházzal kiegyezni. A kultúrharcos törvények hatálytalanítása 1880-ban elkezdődött. 1890-ben a munkásmozgalom növekedése és II. Vilmos császárral való ellentétei miatt Bismarck lemondásra kényszerült. A német egyház erősödött, öntudata és pápasággal való együttérzése fokozódott. Ajánlom figyelmébe, hogy még Adolf Hitler sem vállalkozott arra, amire ön akar. Hitler 1934-ben három német érsek előtt kijelentette: „Soha nem fogok Kulturkampfot indítani". 1941-ben Hitler megfenyegette Bajorország nemzetiszocialista helytartóját, hogy lecsukatja, mert az elrendelte a feszületek eltávolítását az iskolákból.
Ön, Gyurcsány Ferenc, amikor kultúrharcot hirdet, akkor a magyar kereszténységre és hazáját szerető magyar állampolgárokra támad. Éppen ezért Önre soha nem szavazunk. Ha tovább gajdol, ám tegye, mert ez az Ön utolsó kultúrharca. De ne feledje el, hogy a bukást még az olyan nagy birodalmi kancellár sem kerülte el, mint Otto von Bismarck!



 És a beígért vers 2009-ből:

A Gyurcsány-kormányhoz
- az igazságos Mátyás születésnapján -

Inog a szék Gyurcsány alatt,
Sápítozik Lendvai,
Elherdálták hét év alatt
Magyarország javait.

Itt az idő számon kérni,
Hogy a kormány mit csinált,
Mért juttatta koldusbotra
Ezt a népet és hazát.

Lakoljon meg drasztikusan
A hebegő Draskovics,
S kókadozzon rácsok mögött
Kóka és a társai.

Nem szerették ezt a népet,
Sértegették untalan,
Önbecsében megalázták,
Mint egy jött-ment hontalant.

Oszlassa fel önmagát már
Most a magyar Parlament,
Hanem hozzon ítéletet
Mindaz, aki arra megy!

Jöjjön a nép új vezére,
Tűzze égre jelszavát,
S fogjon össze minden magyar,
Hogy megmentse e hazát!

Szentistváni vízióval
Lelkesüljön a magyar.
Fel munkára, s áldozatra!
Isten, áldd meg a magyart!

Kelt Csíkszeredában, 2009. február 23-án, 
amikor Gyurcsány volt a miniszterelnök, de csak április 14-ig.

A 2014-es áprilisi választás hozza meg Önnek, amit 2009. április 14-e hozott.
2014. február 3-án.
Tisztelettel,
Darvas-Kozma József

 

1 megjegyzés: