Lelkünk tiszta lángját visszük

A lengyel nép életében évszázadokon át a częstochowai kolostor szelleme-lelkisége meghatározó volt. Ehhez hasonló évszázados szerepet töltött be a csíksomlyói monostor-kolostor a székely nép megmaradásában. A két kegyhely eredete és áhítata az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendben, a pálos rendben gyökerezik.  Az előző években elkezdődött a Mária-út építése, amely Közép-Európa keresztény hitből táplálkozó népeit, a székely-magyar-lengyel-osztrák-horvát és bosnyák kegyhelyeket, búcsújáróhelyeket kereszt alakban kapcsolja össze: Częstochowától Megjudorjeig, Mariazelltől Csíksomlyóig. A Fekete Mária zarándokvonattal indulunk június 24-én a lengyelek “lelkierőművéhez” és lelkünk tiszta lángját visszük, a csíksomlyói Csodatevő Boldogasszony mását.

Częstochowa Fénylő Hegyén (Jasna Góra) a 14. században Nagy Lajos király rokona, Opuliai László herceg, nádorispán 1382-ben alapította a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt pálos kolostort. Az egyik legenda szerint Szent Lukács festette a Boldogságos Szűz képét, amelyet az oroszországi Belz várában őrizett László herceg. A tatárok beütésétől féltvén a Mária-ikont Oppelnbe akarta vinni. A képet kocsira rakta, de a kocsi elé fogott ökrök nem bírták a kocsit megindítani. A jámbor fejedelem az imában keresett tanácsot és vigaszt a csudálatos jelenséggel szemben, s íme megálmodja a tenni valót, és pedig, hogy a képet ne vigye Oppelnbe, hanem Jasna Górá-ra Czenstochowa mellé. Nyomban fogadást tett a boldogságos Szűznek, hogy az intés szerint fog eljárni. A kocsi most már könnyű szerrel megindult Jasna-Góra felé, hova 1382. szeptember 9-én meg is érkezett. A képet egy fából készült kápolnában Henrik prépost helyezte el, s a fejedelem ennek a szomszédságában telepítette le a Márianosztráról jött tizenhat pálos szerzetest, kiknek jámborsága és Mária iránti tisztelete híres volt. Megépíttette a pálos kolostort, melynek jelentősége folyton nőtt a rend életében. Az ikon és a czennstochowai kolostor története összeesik Lengyelországéval. Falai alatt sokszor megtorpantak ellenséges hordák. 1430-ban a rabló huszitáknak sikerült egyszer lábukat a kolostor földjére tenni, s azt kirabolni. A csodatévő Madonna-képet nem tudták magukkal vinni, a szekér nem indult el a képpel. Ekkor egy huszita oly erővel taszította le a szekérről, hogy a kép három részte tört. A kép közepén a Szűzanya alakja sértetlen maradt. Ekkor a másik huszita dühében lándzsájával két sebet ejtett Mária arcának jobb oldalán. A két rabló erre kővé dermedt, a többi pedig rémülten elrohant. Az ijedelemből magukhoz tért atyák a csodás jelenség tanúi voltak. Amikor a szennytől meg akarták tisztítani a képet, de vizük nem volt, hirtelen forrás fakadt azon a helyen. A Mária-ikon lenyűgöző erejével a viharos lengyel történelem során kegyképpé magasztosult és a Regina Poloniae (Lengyelország királynéja) nevet kapta. A csodás Madonna képét minden ellenséges támadással szemben megvédték, ha kellett, s féltő gonddal rejtegették.  A veszedelem elmúlása után pedig nagy ünnepségek közepette helyezték vissza templomukba mély tiszteletük eme tárgyát. A pálosok kegyhelyük vonzásában 1634-ben építették fel Czenstochowában a harmadik kolostorukat, a Szent Borbálát és nyították meg híres noviciátusukat. 1682-ben ünnepelték a kolostor 300 éves évfordulóját, amelyen Sobieski János lengyel király is részt vett. És innen 1683 szeptemberében a török hadaktól szorongatott Bécs megmentésére vonult, ekkor magával vitte a kegykép egyik másolatát, amely előtt imáit végezte. A győztes hadvezér a csata színhelyén, a kahlenbergi kápolnába hagyta, az általa tisztelt ikont, amely ma is ott van.

A 17. században két ízben jutott szorongatott helyzetbe a czenstochowai várszerű kolostor. 1655. november 18-tól december 25-ig Károly Gusztáv svéd király több ezernyi hada ostromolta, de a hős pálosok és Zamoysky István közel 400 emberével nagy elszántsággal megvédték a kolostort. 1703-ban XII. Károly svéd király a kolostor alatt elvonultában meg sem kísérelte az ostromot. Megelégedett a kivetett váltságdíjjal. A Fekete Madonna tisztelete még jobban felerősödött, bár czenstochowai zarándoklatokat már a 15. század elejétől ismerünk. A templom főbúcsúja május 3-án van.

Az újabb kutatások megállapították, hogy a hársfa lapra festett ikon egy jeles itáliai festő, Simone Martini műhelyéhez kapcsolható, amely kapcsolatban állt az Anjoukkal. Mária balkarján tartja áldást osztó fiat, a gyermek Jézust, akinek bal kezében az élet könyve látható. Az ikon királyi eredetére utalnak a Szűzanya köpenyét díszítő Anjou-liliomok.

A Fekete Mária néven ismert ikon (a megpróbáltatásokra utal) nemcsak a lengyelek királynője lett, hanem a pálos szerzetesek patrónája is. A lengyelek nem feledkeztek meg egykori bölcsőjükről a magyar rendtartományról. A törökök kiűzése után a kegykép másolatát minden magyarországi pálos templomban elhelyezték, hogy évszázados kultusza, oltalmazó ereje kisugározzék a kolostor körzetére, s minél több Mária-tisztelőt vonzzon ősi helyükre. A kegykép népszerűségét a zarándokok sokasága mellett bizonyítják a különböző fogadalmi jegyek, offerek, melyeket a zarándokok ajánlottak fel hálából. Ezek mellett a czenstochowai kolostorban számos magyar vonatkozású emlék található (23 olajfestmény és 5 freskó), Szent Hedvig készítette miseruha, Báthori István király aranyozott díszkardja. Mindezek az emlékek arról tanúskodnak, hogy a hívő ember Márián keresztül eljutott Szent Fiához. A hajdani és mai zarándokok hitük és hálájuk jeléül a Fekete-Madonna oltárát térdenállva háromszor szokták körül járni. A czenstochovai Mária-ikon háromszori és Remete Szent Pál budaszentlőrinci sírjának többszöri térden állva történő körüljárása pálos hagyomány.