Az ámulat,
amelyet a Krisztussal való találkozáskor érzünk, békét teremt
Ferenc pápa április 4-én,
csütörtökön reggel a vatikáni Szent Márta Házban bemutatott szentmisén a
Krisztussal való találkozásról szólt. A szertartáson a vatikáni nyomda
alkalmazottai vettek részt.
Az olvasmányok arról a csodálatról,
ámulatról szólnak, amelyet a tömeg érez, látván, hogy Szent Péter Krisztus
nevében meggyógyít egy bénát, illetve ezt az érzést tapasztalják a tanítványok
is, amikor a feltámadt Jézus megjelenik nekik – fejtette ki homíliájában a
pápa. „A csodálkozás, az ámulat nagy kegyelem, amit Isten ad nekünk, amikor
találkozunk Jézus Krisztussal. Valami olyasmi, hogy kicsit magunkon kívül
vagyunk az örömtől. Nem pusztán
lelkesedés ez, amit a szurkolók éreznek, amikor győz a csapatuk, hanem annál
mélyebb. Ne higgyük, hogy nem lehetséges
megtapasztalnunk ezt az érzést és nincs rá mód, hogy találkozzunk az élő
Jézussal! Az Úr megérteti velünk,
hogy ez a valóság. És ez csodálatos.”
Hozzátette: „Talán az általános tapasztalat inkább éppen ennek az ellenkezője, az, amit az emberi gyengeség, az elmebaj vagy az ördög hitetnek el, hogy a kísértetek, a fantáziálások a valóság. Nem, ez nem Isten. Istentől ez a túlcsorduló öröm származik, amiről azt hisszük, hogy nem lehetséges. Ez az öröm az Úrtól van. Ez a csodálkozás csak a kezdete egy keresztény megszokott lelkiállapotának. Természetesen nem élhetünk örökké a csodálat hangulatában. Ez azonban a kezdet. Ez a csodálat azután nyomot hagy lelkünkben és spirituális vigaszt nyújt annak, aki találkozott Jézus Krisztussal”.
„A csodálat, az ámulat után következik tehát a spirituális vigasz, végül az utolsó lépcsőfok a béke. Egy keresztény még a legfájdalmasabb megpróbáltatásban sem veszíti el lelke békéjét és Jézus jelenlétét. Egy kis bátorsággal így imádkozhat: „Uram, add meg nekem ezt a kegyelmet, amely a veled való találkozás jele: a spirituális vigasz és a béke. Ezt a békét nem veszíthetjük el, mert nem a miénk, hanem az Úr békéje: az igazi béke nem adás-vétel tárgya. Isten ajándéka.
Kérjük tehát a spirituális vigasz és a spirituális béke ajándékát, amely azzal a csodálattal kezdődik, amit a Jézus Krisztussal való találkozás öröme nyújt” – fejezte be csütörtökön reggel mondott homíliáját Ferenc pápa.
Hozzátette: „Talán az általános tapasztalat inkább éppen ennek az ellenkezője, az, amit az emberi gyengeség, az elmebaj vagy az ördög hitetnek el, hogy a kísértetek, a fantáziálások a valóság. Nem, ez nem Isten. Istentől ez a túlcsorduló öröm származik, amiről azt hisszük, hogy nem lehetséges. Ez az öröm az Úrtól van. Ez a csodálkozás csak a kezdete egy keresztény megszokott lelkiállapotának. Természetesen nem élhetünk örökké a csodálat hangulatában. Ez azonban a kezdet. Ez a csodálat azután nyomot hagy lelkünkben és spirituális vigaszt nyújt annak, aki találkozott Jézus Krisztussal”.
„A csodálat, az ámulat után következik tehát a spirituális vigasz, végül az utolsó lépcsőfok a béke. Egy keresztény még a legfájdalmasabb megpróbáltatásban sem veszíti el lelke békéjét és Jézus jelenlétét. Egy kis bátorsággal így imádkozhat: „Uram, add meg nekem ezt a kegyelmet, amely a veled való találkozás jele: a spirituális vigasz és a béke. Ezt a békét nem veszíthetjük el, mert nem a miénk, hanem az Úr békéje: az igazi béke nem adás-vétel tárgya. Isten ajándéka.
Kérjük tehát a spirituális vigasz és a spirituális béke ajándékát, amely azzal a csodálattal kezdődik, amit a Jézus Krisztussal való találkozás öröme nyújt” – fejezte be csütörtökön reggel mondott homíliáját Ferenc pápa.
A szentmise végén szokásához híven,
Ferenc pápa a kápolna egyik utolsó sorában foglalt helyet.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése