XVI. Benedek pápasága a hit jegyében

Erdő Péter bíborossal készített interjút az Új Ember. A beszélgetés néhány részletét olvashatják az alábbiakban.
– Bár Magyarországon sajnos nem köszönthettük személyesen a Szentatyát, zarándokként sokan találkozhattunk vele Rómában. Nekünk, magyaroknak mit adott ez a pápaság?
– Benedek pápának Magyarországhoz, a magyar egyházhoz való viszonya is nagyon értékes és bensőséges volt. Tudta, hol van Magyarország, nem kellett megmutatni neki a térképen Budapestet; ismerte a történelmünket, a magyarországi embereknek a lélektani és külső helyzetét is. A szeretet nyilatkozott meg abban, hogy elrendelte Salkaházi Sára és Meszlényi Zoltán püspök boldoggáavatását. Az sem véletlen, hogy két határon túli vértanú püspököt is az ő rendeletére avattak boldoggá: Scheffler Jánost és Bogdánffy Szilárdot. De ő az, aki gyönyörű levélben fordult hozzánk Árpád-házi Szent Erzsébet születésének évfordulóján is. Ugyanakkor az európai püspököknek is írt ebben a tárgyban, és nagyon fontosnak tartotta azt az üzenetet, amelyet Szent Erzsébet példája hordoz.
Ad limina látogatásunkon az egész püspöki kart fogadta, de fogadott minket külön-külön is, és megrendítő volt, hogy milyen jól ismeri a körülményeinket, azt a helyzetet, amiben lelkipásztorként helyt kell állnunk. És bátorított minket, s azt hiszem, pontosan azt tette velünk, magyar püspökökkel is, ami Szent Péternek a küldetése is volt: hogy megerősítse testvéreit a hitben, így az egyházba vetett hitben és a hívő optimizmusban is.
– Mit tart a legfontosabbnak XVI. Benedek pápa tanításában?
– Fontos tanúságtétele volt az is, hogy újra és újra fölhívta a figyelmet a központi kérdésekre, tehát a hangsúlyokat érdemes figyelni a tanításában és a munkásságában. Nem véletlen, hogy pápaként sem hagyta abba a hittudósi munkát, hanem háromkötetes könyvet adott ki a Názáreti Jézusról. Mert sokféle téma lehet a hitben, de központi kérdés csak egy van: Jézus Krisztus, mert ezen áll vagy bukik az egész kereszténység. A reményünk forrása nem valamilyen elmélet vagy filozófiai következtetés, hanem Jézus Krisztus személye és a vele való kapcsolat. Az egész új evangelizáció tulajdonképpen erről szól: kapcsolatba kell hoznunk az embereket Jézus Krisztussal. Ez a cél nem csupán valami elméletnek a terjesztése. Azt hiszem, Benedek pápa olyan hangsúlyokat helyezett el, amelyek hosszú időre eligazítanak. Köztük az, hogy teológiai gondolkodásunknak és lelkipásztori munkánknak a lényegre kell irányulnia. Számos részletben lehetnek esztétikai élmények, gyönyörűségek, de a lényegnek a hangsúlyozása a mai kor parancsa. A szinódusok tematikája is nagyon figyelemreméltó volt. Benedek pápa folytatta, megtartotta az elődje által meghirdetett szinódust, majd az isteni igéről volt egy nagy szinódus, amely pápaságának szép mozzanata volt, hiszen a hit tárgya az Isten igéje. Istennek hisszük el azt, ami a hitünk igazsága, és e tekintetben a szinódus utáni apostoli buzdítás is maradandó dokumentuma annak, hogyan tudta ő egyrészt serkenteni és segíteni a püspököket, a világegyházat abban, hogy megfogalmazza a hitét, másrészt pedig pápai tekintéllyel összefoglalni és erővel továbbadni azt.

A teljes interjú – amelyben Erdő Péter szól még a Szentatya apostoli utazásainak jelentőségéről, arról, hogy mit tett Benedek pápa a keresztények egységéért és a vallásközi párbeszédért, és mivel alapozta meg a következő szentatyának a tevékenységét, illetve az egyház jövőjét – az Új Ember február 27-én, szerdán megjelenő számában olvasható. Ebben a számban egy négy oldalas mellékletet is talál az olvasó a konklávén résztvevő bíborosokról.
/Magyar Kurír/

Ajánló:
XVI. Benedek pápa mellett 2013.02.28.