Az alagút bejáratából a fény felé

Isten Fia egyesült velünk és nagy árat fizetett értünk, hogy sajátjaként szenvedje el bűntetteink következményét és a halált. A magányt és a halált húsvéti misztériumával átalakította az új Ádám szabadságának és szeretetének jelévé. Ezért tekintünk fel őrá, „akit keresztülszúrtak”.

1. Üdvös böjtöt hirdessetek (Joel 2, 12-18). Nagyböjtünk hasonlít az alagúthoz. Bejárata Hamvazószerdával kezdődik és elszürkül benne a világ. Kijárata maga a Húsvéti misztérium, ahol minden isteni fényben ragyog. Ma úgy indulunk a nagyböjtbe, hogy nem egészségi vagy aszketikus eszközt látunk benne, hanem szentségi böjtöt tartunk, mint a szentáldozás előtt, hogy a szabadság és szeretet Húsvéti fényébe érkezzünk. A szentáldozás előtt egy órás szentségi böjtöt tartunk, és arányosan nagyobb böjtölés méltó, amikor a Húsvéti misztériumhoz járulunk (Dobszay László). A Húsvét azért misztérium, mert egy külső, látható eseménysorban egy láthatatlan, isteni esemény lesz jelenvalóvá. Ennek felel meg a böjt természete is: külsőleg, testben vállalt jel, mely a belső odaadásnak megnyilvánulása. A böjt és a nagyböjt is a húsvéti misztérium külső anyagához tartozik. A böjt tehát a legnagyobb misztérium része, melyben életünk Istennel egyesül.

2. „Most van a kellő idő, most van az üdvösség napja” (2Kor 5, 20-6,2). Hamvazószerda, a templomi szertartás egyik mozzanatáról kapta nevét. A hamu három alapvető igazságra emlékeztet: semmi voltunkra, bűnös állapotunkra és a halálra. Egyházunk így fordul hozzánk: Emlékezzél meg ember, hogy porból vagy és porrá leszel! Ezzel egy időben mondja az üdvösség jóhírét is: Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban.

3. Az evangéliumban Jézus a megtérést segítő eszközökről szól (Mt 6, 1-18). Ezek: az alamizsna, az imádság és a böjt. Mindhárom esetben először óv a képmutatástól, majd elmondja, mi hogyan tegyük, és végezetül biztosítja: „Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked”.

Jézus felhívása időszerű, mert megtérésünk folyamatos. A visszatérő nagyböjt is e folyamat része, amikor készséggel csatlakozunk Krisztushoz, és iránta való szeretetből cselekszünk.

a. A megtérést segítő első út az alamizsna. Tegyünk jót, hogy mások megtapasztalhassák szeretetünket. Azért tegyük a jót, hogy Isten lelkületét kövessük. Ha valakiben nincs meg a lelki készség az imádságra, akkor tegye a jót. Segítsen annak, aki rászorul és nem tudja viszonozni. A jó tett nyomán megváltozik az ember. Megtapasztaltjuk, hogy a jótett után könnyű imádkozni. A jótett által Istennel kerülünk közvetlen kapcsolatba.

b. A megtérést segítő második út az imádság. Jézus figyelmeztetett, hogy az imádságban ne legyünk képmutatók, ne a látszatért imádkozzunk. Imádság nélkül nincsen keresztény élet, nincs megszentelődés.

Az imádság a hívatás éltetője. A pap se tud meg lenni imádság nélkül, mert az igehirdetés alapja is az elmélkedés.

Imádság a boldog családi élet ereje. Nélküle a családok meggyengülnek. Ahol a családban imádkoznak, ott biztonságban van az a család. Jézus mondta, ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok én is. A család Jézusban lesz eggyé, ezért legalább az asztal mellett emeljék fel szívünket.

Imádság tartja össze a nemzetet. Jézus, virrasztást és imádságot kért tanítványaitól, hogy kísértésben ne essenek. Ma mennyi nyomorúság, keserűség szakad reánk. Sebek keletkeznek, amik nehezen vagy soha nem gyógyulnak be. Imádságban kérjük Istent, a megbékélésért és egyetértésért. A nagyböjti keresztutat ezért ajánljuk fel.

c. A megtérést segítő harmadik út a böjt. Egyházunk üdvös böjtöt kér, ami nem más, mint Krisztusra tekintés, aki elindul szeretettel keresztáldozata beteljesítése felé. Ezért Nagyböjt minden péntekét vegyük komolyan. Böjtöljünk, olvassuk a szentírást, elmélkedjünk, végezzünk keresztutat. A pénteki böjt legyen hús nélküli. Az évközi idő péntek napjait „bűnbánati napként” éljük meg. Jézus értünk vállalt áldozatára szeretettel válaszoljunk, ami lehet imádság, jótett és önmegtagadás. Ha így teszünk, akkor megértjük, hogy részünk lesz Jézus húsvéti győzelmében, vagyis halálában és feltámadásában.