Magyar apostoli király, prímás, hercegprímás

Szent István királyt 11. század végi életírói apostoli király jelzővel illették, mert mint az apostolok, előzmények nélkül, Szent Péter utódával, II. Szilveszter (946., ur. 999–1003) pápával együttműködve teremtette meg Magyarország egyházszervezetét. A Habsburgok, főkegyúri jogokra hivatkozva, majd abszolutista uralkodók példájára a magyar katolikus Egyházra is igyekeztek kiterjeszteni hatalmukat. XIV. Benedek pápa (1675., ur. 1740-1758) privilégiumként megadta Mária Teréziának az "apostoli király" címet, de nem ismerte el a II. Szilveszter által adományozott főkegyúri jogokat. 

A prímás az ország első főpapja, aki érseki méltóságú, joghatósága alá tartozik az ország egész klérusa. Magyarország prímása a mindenkori esztergomi érsek.  A prímás a metropolitánál (keleti ritusú érsek) magasabb cím. Vannak antik közigazgatási tényre visszavezethető primáciák és ún. nemzeti primáciák. Ez utóbbiak a megtért népek körében jelentek meg. Ez utóbbiba tartozik a magyar primácia.

Az esztergomi érsek által viselt „Magyarország prímása” cím ősi pápai kiváltság és jogszokások alapján valódi kormányzati hatalommal is jár.
A magyar prímás nemzeti zsinatot hívhat össze és azon elnökölhet, a Szentszék és a magyar állam felé a magyar kat. egyházat képviseli, érseki bíróságán kívül külön harmadfokú rendes bírósága van.
Tiszteleti jogai: az apostoli keresztet az egész országban mindenütt maga előtt vitetheti, a bíborosi jelvényeket bíborosi kinevezése előtt is viselheti. Korábban ő volt a püspökkari konferencia mindenkori elnöke. A Szentszék pozitív intézkedése folytán 1990-től a Katolikus Püspökkari Konferenciák elnökeit választani kell.

A hercegprímások a német-római birodalomban azok a főpapok, akik joghatósági területükön és a birodalmi gyűlésen hercegi jogokat gyakorolhattak. A hercegprímás tehát nem egyházi, hanem birodalmi, politikai cím és rang. 

I.szolg. Mindszenty József címere

Magyarországon elsőként 1707-től Keresztély Ágost, Christian August von Sachsen (1666-1725) viselte, aki születésénél fogva szász királyi herceg, evangélikus, katona, részt vett Buda visszavételében. 1698-ban a frankfurti kármelitáknál katolizált, 1691-ben Kölnben kispap lett, ahol 1695-ben pappá szentelték. 1696. jan. 19-én a király győri püspökké nevezte ki, XII. Ince is jóváhagyta. 1698-ban bíboros 1700. dec. 3-tól utódlási joggal Kollonics Lipót esztergomi érsek segédpüspöke, 1707. jan. 20-tól esztergomi prímás-érsek. 1711-től a pálos rend bíboros-protektora. 

1714. dec. 9-én óhaja szerint III. Károly (1685., ur. 1711-1740) a mindenkori esztergomi érsekprímást a német-római birodalom hercegévé tette, s ezt 1715-ben az országgyűlés 2. tc-e törvénybe iktatta. A cím egész Magyarország számára megtiszteltetést jelentett. Keresztély Ágost utolsó éveit a máriavölgyi pálos kolostorban visszavonultan töltötte. Holttestét előbb a máriavölgyi templomban, majd a pozsonyi Szent Márton-templomban temették el. 

A hercegprímási címet utoljára Istenszolgája Mindszenty József (1892., ur. 1945-1975) viselte. XII. Pius pápa (1876., ur. 1939-1958) az Egyház összes főpapját eltiltotta 1951-ben a világi címek és rangok használatától, így a hercegprímási cím is megszűnt.