Kis-Pogányhavasi Szent László kápolna

A Pogányhavasról, ha leereszkedünk, akkor elérkezünk a régi út jobb oldalán fekvő 6,2 m hosszú és 5,2 m széles Szent László kápolnához. Orbán Balázs még néhány láb magas falait látta. Ennek közelében található a Szent László nevezetű forrás. Losteiner szerint 1744-ig Szent László búcsút is tartottak itt. A Szent László-kápolna „építésének idejét csak találgathatjuk, ám szinte bizonyos, hogy a Szent László-kultusz középkori fénykorában, valamikor a XIV-XV. század folyamán építették… az ország egyik, idegen népek által leginkább háborgatott határszakaszán. Az is elképzelhető, hogy éppen egy ilyen nomád betörés feletti győzelem, netalán éppen a diadalmas 1345. évi moldvai hadjárat emlékére emelték.” Vagy még inkább az 1352-es nagy győzelem emlékére, mert Nagy Lajos példaképe Szent László volt. A székelyek múltja is hozzá kötődik. A 14. és 15. században építettek ilyen kápolnákat. A Szent László kápolnánál 2010 nyarán végeztek régészeti ásatást. 

Az egyik régész véleményét a szórványosan előkerült zsindelyszegek, illetve kerámiatöredékek alapján a kápolna építését a 17. századra teszi. Viszont megállapította, hogy „a kápolna szentélye sokszögzáródású, melynek keleti falához (nem a sarkokon!) az építéssel egyidős támpillér támaszkodik. A hajóval azonos szélességű szentély formája azonban nem hasonlít az ismert csíki középkori kápolnák szentélyéhez, a rézsűs oldalak jóval rövidebbek a keleti zárófalnál, így formája meglehetősen nyomott.” A kápolna keleti falához támaszkodó támpillérnek mondott rész inkább a szentély szabadtéri oltárának az alapja, amit a zarándokok miatt építettek. 
(Megfigyelhető ez a dobói remeteség romos szentélyénél vagy a csíksomlyói Salvator-kápolnánál. Az oltárhoz hasonlóan – a búcsúsok végett – a szószéket is kifelé építették.)  A széphavasi-, a laposhavasi- és pogányhavasi kápolnák a remete életet vállaló pálosok tartózkodási és megszentelődési helyéül szolgáltak, másodszor az ide zarándoklók, itt átutazók hitéletét erősítették.
A pálosok fogadalmában benne van: Isten segedelmével, kezük munkájával tartják fenn testüket. Létezésük alapját az illető remeteségben megtermelt, és ugyanott fel is használt, fogyasztási javak alkották. Mivel Széphavas átkelő hely volt Erdély és Moldva között, az utasok iránt a szolgáló szeretetet gyakorolták. Királyaink, főleg Károly Róbert, majd Nagy Lajos király, aki a csíksomlyói pálos, fogadalmi monostort alapította, Zsigmond és Mátyás király támogatását is élvezték.

A harangláb szentelése 2012. június 27-én lesz. Szépvízről a keresytalja de. 9 órakor indul.
Az ünnepi szentmisét és szentelést Exc. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek végzi.