2017. 10. 22.

Magyar Szent Korona Hőlégballon

A Magyar Szent Korona Európa legrégebbi épen maradt beavató koronája, a magyar államiság egyik jelképe. A régiek szakrális jelentőséget tulajdonítottak neki, hiszen az égből szállt alá, kimondottan a Kárpát-medence népe számára. A Szent Korona a magyar alkotmányosság alapja, az ország alaptörvényének és jogrendszerének forrása.
Sokak számára a Szentkorona-eszme keresztényi, türelmes, befogadó, ugyanakkor nemzetvédő és megtartóerő.
A felvidéki Mede Ferenc a koronatant évekig tanulmányozta, úgy vélte, egy korona formájú hőlégballon méltó megjelenítése lehet az „égből alászálló” Magyar Szent Koronának, mely most ismét felfelé törekedve, tükrözi annak szakrális és felsőbb mivoltát, jelzi eredetmítoszát.
E jelkép megjelenése az „égen” a Magyar Szent Korona fontosságára óhajtja felhívni a figyelmet a mai csörtető és szakralitását vesztett ember mindennapjaiban.
A Magyar Szent Korona Hőlégballon a Morvaországi Berény városában készült, Pap Gábor művészettörténész közreműködésével. A Korona hátoldalán szintén az ő szakmai segédletével megfestett, sokat vitatott három lecserélt kép feltételezett mása, a kupola alsó felén  festőművész magyar néphagyományból kiinduló, állatövi jegyeket ábrázoló mennyezeti kazettás festményének másolata látható. A ballon kupolatérfogata 2200 köbméter, teherbírása maximum három személy. A hőlégballon csakis arra méltó eseményeken jelenhet meg, továbbá hagyományos hőlégballonos sport-, illetve ünnepi rendezvényeken.
Tervben a történelmi Magyarország „körberepülése” és azon történelmi helyszínek felkeresése, ahol a Magyar Szent Korona tartózkodott.
Bálint Mária / Háromszék

**

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján, holnap, október 23-án Csíkszeredában 11.00 órakor – Ünnepi megemlékezés lesz a Kalász negyedi 1956-os kopjafánál, 
onnan levonulás az 1956-os térre, ünnepi beszéd és koszorúzás a Gloria Victis-emlékműnél.  
18 órakor Ünnepi megemlékezés a Csíki Moziban



Ajánlott cikkek:
Csíkszereda Főterén fog állni a Márton Áron-szoborkompozició
Nemzeti Összetartózás napja
Kós Károly: Levél a balázsfalvi gyűlésről (Kalotaszeg, 1911. szeptember 4.)
Összetartozásunk - felelősség!
Nemzeti Összefogás üzenet
2012. június 4. Nemzeti Összetartozás Napja Csíkszeredában
Mit kíván a külhoni magyarság 2012. március 15-én?
Imádkozzunk népünkért
Magadra hagytunk Tégedet
Életünk folytonos szabadságharc
Egy népnek, amelytől elvették határait
Március 15. - Nemesen magyar és istenien örök
Ninive vagy Strasbourg?
Törekedjünk az igazságosságra és a békére

Hirdetés: 2017. október 22.


1. Missziós vasárnap van, minden szentmisén a missziók javára perselyezünk.

2. A rózsafüzért ájtatosságot hétköznap este fél 7 órakor végezzük.

3. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján, holnap, október 23-án Csíkszeredában 11.00 órakor – Ünnepi megemlékezés lesz a Kalász negyedi 1956-os kopjafánál, 
onnan levonulás az 1956-os térre, ünnepi beszéd és koszorúzás a Gloria Victis-emlékműnél.  
18 órakor Ünnepi megemlékezés a Csíki Moziban.

4. A plébániai hitoktatásra várjuk a diákokat.  
A bérmálkozók felkészítője péntek este 19 órától. A hittanórák rendje az Egyházközségi Apostolban.

5. Csütörtök este 19,30 órától az Ifjúság órája.

6. A Polgármesteri Hivatal gyűléstermében pénteken 18 órától Maurer Nagy Bíborka: A csíkszeredai népszínjátszás története  című  könyvének bemutatója.

7.A Háromszék Néptáncegyüttes csíkszeredai vendégelőadására október 27.-én, pénteken 19 órától kerül sor a Városi Művelődési Ház nagytermében. Az előadásra a belépés felnőtteknek 20, diákoknak és nyugdíjasoknak 10 lejbe kerül. Csoportos kedvezményt is biztosítanak. Jegyet elővételben a Művelődési Ház jegypénztárában lehet váltani.

8. A Krisztus Világa folyóirat októberi száma kapható. Tartalmában gazdag lap ára 1,50 lej.

9. Október 29-én, jövő vasárnap kezdődik a téli időszámítás, azaz hajnal 3 órától 2 órára kell visszaállítani az órát. A vasárnapi miserend nem változik. 


2017. 10. 17.

Ami Európát szétveri



A kinyilatkoztatás alapján az Egyház vallja, hogy az Isten által teremtett világ jó és azért kaptuk, hogy javunkat szolgálja. Nem szabad a világot szakralizálni (mintha része lenne az istenségnek), sem szekularizálni (az evilági dolgok mintha függetlenek lennének Istentől). 
A világ és a földi haladás az emberek segítségére van, hogy a köztük lévő láthatatlan Isten országot erősítsék. Ilyen értelemben fogadja el az egyház az evilági valóságok autonómiáját. Isten népe, az egyház tagjai az evilági társadalom tagjai is. Együtt haladnak az egész emberiséggel és osztoznak a földi világ sorsában, a gondokban, a sikertelenségekben és az örömökben. Az egyház tagjai együtt dolgoznak a nem keresztényekkel az evilági feladatok megvalósításán, mert ők is emberek és állampolgárok. 
„Az a keresztény, aki elhanyagolja földi feladatait, valójában embertársaival, sőt éppen Istennel szemben fennálló kötelességeit hanyagolja el, és így örök üdvösségét veszélyezteti” (GS 43). 
A keresztények vallásos indítékból is hozzájárulnak a világ építéséhez és előmozdítják az emberi nem egységét, hiszen egy nagy családot alkotunk és bennünket azonos érdekek kötnek össze. Amíg a keresztények a II. vatikáni zsinat legtöbb új eszmét tartalmazó okmánya, az Egyház és a mai világ viszonyát meghatározó konstitúció elvei szerint dolgozunk, eközben egy háttérhatalom igyekszik Európát szétverni. 
A keresztény Európa szétveréséhez vezető út négy nagy lépést jelent: 
az egyház elvetését, 
Jézus Krisztus elvetését, 
Isten elvetését ,
és a keresztény államok megsemmisítését. 
Négy évszámra hívnám fel a figyelmet. 
1517-ben Luther kimondja: Isten van, Jézus az Isten Fia, de a katolikus egyház nem kell. (Thália és teológia)
1717-ben a londoni szabadkőműves páholy vallja, hogy Isten van, de Jézus Krisztust elveti, az egyház pedig reakciós.   
1917-ben Szentpéterváron az első ateista kongresszus kimondja: sem Isten, sem Jézus, sem az Egyház nem kell. 
2017-ben Brüsszelnek a keresztény Európa sem kell: jöjjenek a migráns muszlimok. 
A világ rendje megbomlott. 

Mit mond a mai ige? 
Isten fölötte áll mindennek, ő a világtörténelem korlátlan ura. (Iz 45,1.4-6) Az események irányítói, még ha nem is tudják, Isten eszközei. Izajás ennek egy tipikus példáját mutatja be, Kürosz (Cirus) perzsa király trónra lépésében, aki Kr.e. 538-ban a héberek szabadítója lett. "Isten úgy használja a gonoszokat – mondja Luther – mint a balkezét."
Akik az ember autonómiáját, szabadságát tiszteletben tartják és lehetőséget biztosítanak az evangélium hirdetésére, azok Isten pozitív akaratát hajtják végre, mint Isten ’jobbkeze’. 
Az adópénz kapcsán Jézus rámutat, hogy életünk egy magasabb összefüggésben is adós élet. Nemcsak a társadalomnak, hanem Istennek is adósai vagyunk egész életünkkel. (Mt 22,15-21)

Ha hitünkre építünk, neki szolgálunk, akkor minden a javunkra válik. (1Tessz 1,1-5b)
Előbb-utóbb a vezetők közül kiemelkedik majd egy alkalmas ember, de addig szenvedni fogunk.
**

Te mit ígérsz?



Az ember mit ígérhet magának, amit meg is adhat? – E kérdés olvastán, hamar felütöttem a Magyar Értelmező Kéziszótárt az ígér szónál.  
Ígér tárgyas ige. 
1. Többé-kevésbé kötelező erővel kinyilvánítja, hogy valakit részesíteni fog valamiben, illetve hogy valamit megtesz. 
2. Adásvételkor valamennyit kínál valamiért. 
3. Valami kecsegtet valamivel. Valaki, valami bizonyos tulajdonságokat sejtet. 
Ezt elolvasva, nem ígértem magamnak semmit, mert beláttam: az életem is ajándék, a családunk is, a világunk és benne mindaz, amit látunk vagy birtokolunk, azok is mind-mind ajándékok. A jó Isten ajándékai. 
Ezért szoros értelemben ígérni egyedül csakis a jó Isten képes, mert meg is adja nekünk azt, amit ígér. Megadja, mert mindennek Ő a teremtője és tulajdonosa. 
Eleinknek földet ígért, és le is telepítette az Ígéret földjén. Ígért Megváltót is, majd el is küldte. 
Hogy még gazdagabbá tegye Jézus közösségét, Pünkösdkor elküldte a Szentlelket, hogy minden népet összegyűjtsön Egyházában és szeretetben egyesítsen.  
Megígérte, hogy elvezet bennünket az örök életre. Ő az, aki a Benne hívőket elvezet a mulandó földi talentumok, segéd értékek világából az örök értékek világába.
Ez ígéretet vegyük komolyan!

Belső késztetéstől az Eucharisztiáig

Hermann Cohen (1820-1870) Liszt Ferenc tanítványa, zongorista, karnagy. 1847 májusába a Szűz Mária misét vezényelte a párizsi Szent Valéria-templomban, amikor a pap megáldotta a jelenlévőket, ő belső késztetést érzett, hogy ezentúl jöjjön szentmisére. A következő mise úrfelmutatásakor a Szentostyára nézve megérezte a jóságos Isten jelenlétét. 
Katolikus hitoktatásra jelentkezett és augusztus 28-án megkeresztelkedett. 
Az Ágoston Mária Henrik nevet választotta magának. Élete is megváltozott. 
1849. július 19-én belépett a karmelita rendbe. Családjának ezt írta: „Noviciátusom töltöm a kármelhegyi Boldogasszony rendjében, mely szigorúságáról, a bűnbánó vezekléséről és az Isten iránti szeretetéről vált ismertté.” 
1851 április 19-én pappá szentelték. Rögtön térítő munkába kezdett. Nagy örömmel töltötte el, hogy testvére és unokaöccse is felvette a keresztséget. Kolostorokat alapított Franciaországban, hogy megismertesse Isten Fiának alázatát és szeretetét, aki az Oltáriszentségben közöttünk maradt. Bernadette nevű testvére kolostorba vonult. 
Ágoston atya találkozott haldokló apjával is, aki korábban kitagadta és árulónak bélyegezte. Halálos ágyához hívta, ezt mondta: „Megbocsátom mind a három rettenetes bűnödet: hogy katolikus lettél, hogy katolikus hitre térítetted a testvéredet is, és hogy megkeresztelted az unokaöcsédet.” 
Megalapította az éjszakai szentségimádók egyesületét. Tours-ban két hónap alatt megmozgatta a város férfiait. Megható volt, hogy az éjszaka óráiban is mentek munkások, egyetemi hallgatók, kereskedők, vasutasok, katonák, állami hivatalnokok szentségimádási órájuk megtartására. Sokak lelki megújhodását jelentette ez az áldozat. Jézus mindenkinek örök üdvösséget kínál és azok, akik értékelik Jézus jóságát, azoknak a szentségi Jézus az életük középpontja. 
1870-ben a francia-porosz háború idején Berlin egyik negyedében a francia foglyokat szolgálva megbetegedett, és 1871. január 20-án elhunyt. Feljegyzésében ez állt: „Csakis Isten képes lecsillapítani az emberi szív vágyát. Mária felkínálta az Eucharisztia titkát. És felismertem: az Eucharisztia az élet boldogsága!”
Jézus Krisztus egészen a szívén viselte sorsunkat, szebbnél-szebb példabeszédekkel hívta fel figyelmünket arra, hogy bennünket nem a földnek teremtett, hanem a földre, de az égnek. Úgy nyilatkoztatta ki magát, mint aki a „bőséges életben” akar részesíteni (Jn 10,10), minden szentmisében az örök élet lakomájára hív bennünket. 
A francia férfiak világi apostola, Dupont Szent Leó (1797-1876) mondta: „A szentáldozás nélkül élő keresztény olyan, mint a szárazra kidobott hal.”