2018. 01. 19.

Nem lehet szájkosarat rakni senkire

A templomok közelébe sem mennek az egyház bírálói - Nagy Áron írása.
Megszokták már, hogy – különösen a választások közeledtével – sokan elhallgattatnák az egyházat – mondta lapunknak Kiss-Rigó ­László szeged–csanádi püspök. Szerinte a katolikus papságnak joga, megannyi hívő szerint pedig egyenesen kötelessége állást foglalni közéleti kérdésekben. Az pedig természetes, hogy a keresztény világnézetet elfogadó személyeket és szervezeteket támogatják.
Rossz kort, a rendszerváltást megelőző csaknem fél évszázadot idézik meg azok, akik elvitatják a papság jogát ahhoz, hogy közéleti kérdésekben megnyilatkozzék, véli Kiss-Rigó László szeged–csanádi püspök, aki nem tartja meglepőnek a hódmezővásárhelyi Németh László plébános-esperest és a katolikus egyházat ért újabb támadásokat. Mint lapunknak elmondta: volt idejük hozzászokni, hogy – különösen választások közeledtével – ki tudatlanságból, ki merő rosszindulatból előveszi ezt a témát. A XX. század diktatúráinak bukása után viszont már nem lehet szájkosarat rakni senkire.
Fotó: MTI
Kiss-Rigó László, Lázár János és Németh László egy katolikus iskola átadóján 2016-ban

A püspök kiemelte: a kritikusok állításaival ellentétben az egyház nem folytat pártpolitikát, ugyanakkor magától értetődően támogat mindenkit, legyen az magánszemély, politikus vagy társadalmi szervezet, aki, illetve ami a keresztény értékek mentén fejti ki tevékenységét. Ilyen érték például a magzati élet és a családok vagy a házasság szentségének védelme.
– Engedtessék meg nekünk, hogy azokat támogassuk, akik a keresztény világnézetet vallják magukénak, és ne azokat, akik elhallgattatni, ellehetetleníteni akarnak bennünket! – fogalmazott Kiss-Rigó ­László. A püspök megjegyezte: a rendszerváltást követő első években még több ilyen párt volt Magyarországon, mára azonban csak kettő maradt, amely szoros szövetségben indul a választásokon.
Ez azonban nem azt jelenti – utasította vissza a balliberális sajtóban megjelent vádakat –, hogy az egyház kizárna tagjai közül bárkit, aki nem a Fidesz–KDNP jelöltjeire szavaz. Nem a szavazófülkékben dől el, ki a jó katolikus.
Újra és újra szóbeszéd tárgyává teszik egyesek, hogy az egyházakat „megvette” a kormány. A szeged–csanádi püspök szerint ez is egyértelműen tudatos hazugság, hiszen a támogatásokat célhoz rendelten, jellemzően a köznevelésben, a gyermek- és ifjúságvédelemben, a szociális területen végzett munkára, szolgálatra kapják az államtól, nem a papok fizetését emelik belőle. Az egyházi intézmények pedig világnézeti és felekezeti hovatartozástól függetlenül a társadalom minden tagját szolgálják, aki ezt a keresztény értékrend szerint igényli; ilyenek pedig egyre többen vannak, bár ez a tény egyeseknek nem tetszik – húzta alá Kiss-Rigó László.
Arra a kérdésre, érkezett-e hozzá panasz, miután a vásárhelyi plébános a múlt vasárnapi szentmise után kiállt az időközi választáson a jelenlegi alpolgármester támogatása mellett, a püspök azt felelte: akadt jó néhány érdekes megkeresés, ezek közül legalább tucatnyi kérés, hogy az egyház még világosabban és határozottabban nyilvánuljon meg.
– Ugyanakkor a sajtóban is olvastam név nélkül nyilatkozó, fölháborodott hívekről, s mint az efféle hangulatkeltések után általában, most is kaptam egy-két levelet. Ezek szerzőire általában jellemző, hogy még a megfelelő megszólítást sem sikerül mindig eltalálniuk: a katolikus „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” helyett „Áldás, békesség!”-gel indítanak. Volt, aki azt írta, egyenesen a pápához fordul, ha nem helyezem el Németh Lászlót. Ezeket a panaszokat a súlyuknak megfelelően kezeljük – közölte a püspök.
– A papság feladata nem merülhet ki abban, hogy misézik, keresztel, esket, felolvas a Bibliából. Helyes és jó, ha a keresztény értékek szem előtt tartásával közéleti kérdésekben is állást foglal, hiszen az életünket a hit és a mindennapok történései egyszerre határozzák meg – közölte lapunkkal Scheiling Tamás, a Via et Vita Nagycsaládos Egyesület elnöke.
A keresztény civil szervezet vezetője hozzátette: tapasztalatai szerint az egyház kritikusainak zöme nem a templomjárók közül kerül ki, ugyanakkor minden bírálatukról megfeledkeznek, ha valamelyik pap vagy a pápa szavait felhasználhatják a kormány ellen. Valójában ők azok, akiknek az egyház csupán eszköz, pártpolitikai fegyver. Hozzátette: sokfélék a hívek, s ezen senki sem akar változtatni. – Egyetlen paptól sem hallottam még olyat, hogy az a jó katolikus, aki egyben „Fidesz-hívő” is – utalt a Hvg.hu-n megjelent képtelen állításra Scheiling Tamás.

Forrás: Nagy Áron - magyaridok.hu

Egy szakasz a te életed



A hit útja - Az Úristen mindannyiunkra rábízott egy evangéliumi szakaszt, ami egyszerűen és magyarázat nélkül kijelöli számunkra a hit útját, amit életünkkel ki kell fejtenünk mások számára. A múlt vasárnapi feladat éppen az volt, hogy határozzuk meg, miben látjuk életünk célját, mi a jelmondatunk. 
Én még akkor megosztottam életre szóló jeligémet: „Jöjjön el a te országod. Legyen meg a te akaratod.” (Mt 6,10) Célom Isten országának eljöveteléért dolgozni, mégpedig Isten akarata szerint. 
Isten akarata mindenki számára felismerhető Isten törvényeiből, az egyház törvényeiből, az elöljáró akaratából, a társadalom törvényeiből, állapotbeli kötelességeinkből, Isten közvetlen indításából a Szentírás olvasása vagy imádság közben és a lelkiismeret szaván keresztül. 
Így Isten ráállít a hit számomra kijelölt útjára, ahol elérhető távolságba kerül hozzám Isten országa. Ezért mindent oda kell adnom, vállalva, hogy Jézus odavisz, ahová jónak lát.
Aki Istentől kapott hivatását felismeri és követi, azt Isten boldoggá is teszi. Kezdetben a feladat nagysága megingathat, mint Jónást a nagy Ninive. Diodorus görög történetíró Ninive átmérőjét 27 km-re, kerületét pedig kb. 86 km-re becsülte. Nagy város volt még Isten szemében is. Jónás bűnbánati prédikációja viszont nem maradt eredménytelen. Ninive lakói hittek az Istennek, bűnbánatot tartottak, és így Isten a feltételesen kiszabott büntetést nem küldte rájuk. (Jón 3,1-5, 10) A 40 nap egész földi életünket jelenti, ezért sosem késő bűnbánatot tartani.
Miután Keresztelő Jánost elfogták, Jézus a világ elé lép és elkezdi szolgálatát. (Mk 1,14-20) Az Atya üzenetét úgy mondja el, hogy azzal megérinti mindenki szívét: „Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban.” Jézus jelenléte tölti be az időt. Ő közvetíti ezt az országot, mert ő az Atya teljes üzenete, egész irgalma és minden kegyelme. Az idő itt is döntési lehetőség. 
A „kegyelem és az igazság” elfogadásával (vö. Jn 1,17) az örökkévalóság az idő küszöbére érkezett, és kiteljesedése a jövőben várható, de most is valóságosan jelen van. Ezért van közel az Isten országa. 
Isten országába lépés feltétele először Isten szavának meghallgatása és befogadása, másodszor hittel kell csatlakozni Jézushoz, hogy tanítását életre váltsuk, vagyis bevigyük a gyakorlatba. Ezt tették az apostolok is. 
Pál apostol tanácsa segít, hogy az Isten szeretet útján előre haladjunk. (1 Kor 7,29-31). Ne adjuk át magunkat sem az örömöknek, sem a bánatnak, amikkel e világ traktál bennünket. A világ dolgai csak eszközök. Éppen ezért ez a szín, ez a jelenet átmeneti, elmúlik. Isten szeretetében ezeket, mint eszközöket használjuk. Szegezzük tekintetünket a célra, a végső állapotra. Ez a világ átalakul, ezért úgy kell élnünk, mint akik nem e világból valók, viszont szeressünk örökké megmaradó szeretettel.

„Rögtön otthagyták a hálóikat és nyomába szegődtek.” Mk 1.18.

2018. 01. 18.

Keresztmetszet a magyar lakosságról - egy történet



Öreg bölcs üldögélt a Korintusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
-    Milyenek itt az emberek? – tudakolta.
-    Hová való vagy? – kérdezett vissza az öreg bölcs.
-    Athéni vagyok.
-    És felétek milyen nép lakik? – kérdezett tovább az öreg.
-    Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
-    Nincs szerencséd! Korintusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni - mondta az öreg.
A vándor búsan folytatta útját.
Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korintusban.  
A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is felette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
-    Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! - válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
-    Nagy szerencséd van! Korintusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! - mondta az öreg bölcs.
A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.
A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
-    Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!
Az öreg bölcs mosolyogva csillapította: Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.

** 

Ha megkérdezzük, hogy milyenek Magyarországon az emberek? - akkor a liberális baloldal és az összes migránspárti az első utas szövegét meghatványozva, kígyót-békát mondanának.

Ha a nép többségét kérdezzük, akkor azt mondanák, amit a második vándor: Nagyszerű emberek élnek Magyarországon! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! A kormány pedig megérdemli, hogy visszaválasszák.

Imádkozzunk népünkért:

Mindenható örök Atya, a Te kezedben van az emberek sorsa és Te szabod meg a népek jogait: tekints kegyesen reánk, akiknek jövőjét és boldogságát első szent királyunk a te Szent Fiad édesanyjának,  a mi Nagyasszonyunknak kezébe tette le.
Tekints reánk, válságos időket élő népedre  és áraszd ránk Szentlelkedet, hogy segítségével mindnyájan meglássuk az igazság útját, építsük nemzetünk egységét és szolgáljuk javát.
Adj, Urunk, vezetőinknek kellő bölcsességet és elszánt, erős akaratot, hogy a te szíved szándéka szerint előmozdítsák a szociális igazságosságot és az emberhez méltó életet.
Világosíts meg és támogass minket, hogy szentjeink és nagyjaink példája nyomán felelősséget érezzünk szülőföldünkért és a szükséget szenvedőkért.
Kérünk, áldd meg mindennapi fáradozásunkat, hogy az a Te dicsőségedre és ami boldogulásunkra váljék.
Magyarok Nagyasszonya Csíksomlyói Boldogasszony, Szent Mihály arkangyal, Szent István király, Szent László király -  könyörögjetek érettünk a mi Urunk, Jézus Krisztusnál. Ámen.



2018. 01. 15.

Hargitafürdőn három pálos szerzetes megerősíti fogadalmát

Január 15-én, hétfőn a 18 órakor kezdődő szentmise keretében emlékeznek meg a pálosok Hargitafürdőn, a Szent István templomban Első Remete Szent Pálról, a Pálos Rend Patrónusáról. 

Az ünnep alkalmával a három pálos szerzetes megerősíti fogadalmát, majd ősi, középkori pálos hagyomány szerint, a szentmise végén megáldják a gyermekeket, Remete Szent Pál közbenjárását kérve.

Az ünnepi szentmisét a Mária Rádió élőben közvetíti Erdélyben és Magyarországon.

Mindenkit szeretettel várnak a pálos testvérek!

palosrend.hu

Védőszentjüket ünnepelték a fehérbarárok a Sziklában

A pálos rend névadója és védőszentje, Remete Szent Pál ünnepének vigíliáján, január 14-én a budapesti Sziklatemplomban mutatott be ünnepi szentmisét a lengyel Łukasz Buzun segédpüspök, korábbi częstochowai pálos házfőnök. A szentmise keretében a pálos szerzetesek rendi fogadalmukat is megújították.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
A szertartás elején a kaliszi egyházmegye segédpüspöke hangsúlyozta, különösen nagy öröm számára, hogy a magyarországi szerzetesekkel ünnepelheti Remete Szent Pál ünnepét, majd köszöntötte paptestvéreit és a megjelent híveket.
Łukasz Buzun homíliájában Remete Szent Pál életén keresztül mutatta be a mai pálos szerzetesek és minden katolikus hívő Istenhez vezető útjának állomásait, miként tekinthet mindenki példaként a védőszentre. Mint mondta – akárcsak a jelenlévők legtöbbje, úgy Szent Pál is szüleitől kapta a Jézus követésére hívó első indíttatást, a keresztény hitet. Az Egyiptomban élő szülők halála után, a 249-ben kitört keresztényüldözés idején sógora az örökség reményében feljelentette, Pálnak menekülnie kellett. Théba pusztájában, egy barlangban talált menedéket – ezzel kezdődött Istennel való komoly kapcsolata.

Első párhuzamként a segédpüspök hozzátette: mi is azért gyűltünk ma össze a templomban, hogy Istennel találkozhassunk. Hitünk pedig a mai, minket körülvevő bizonytalan világban biztos talajt ad számunkra. Amint egykor Remete Szent Pál a pusztában, úgy a mai kor keresztényei is találkozni szeretnének Istennel, őt keresik, a felé vezető úton próbálnak járni. Pál hite révén igyekezett Isten akaratát keresni, azt teljesíteni. Azzal, hogy a pusztába vonult, felismerte saját hivatását – Istennel akart mindig lenni. Łukasz Buzun tovább sorolta a párhuzamokat: minden ember vágyik az örömre, a boldogságra. Szent Pál tudta, hogy mindennek a hit az alapja. Aszerint kell élni és cselekedni. Tudta, hogy életének célja van. Ebben is példa lehet a mai kor embere számára, hiszen az ő célja a mi célunk is: az Istennel való együttlét cselekedetekben, imákban.

A segédpüspök figyelmeztetett: amikor az ember elveszíti a reményt, hogy elérheti célját, kezd a mulandó földi javakhoz, személyekhez ragaszkodni. Ha a hit fénye kialszik szívünkben, helyét a szomorúság, a félelem és a reménytelenség foglalja el. Ezért fontos tehát, hogy – mint egy törékeny cserépedényt – őrizzük hitünket. Az imádság eloszlathatja a reménytelenséget Istennel való kapcsolatunk erősítése révén. A hit azonban alázatunkat is növeli – általa belátjuk lehetőségeink végességét. Ha e gyengeségeinkkel együtt adjuk át magunkat Istennek, akkor erősekké, bátrakká válhatunk. A hit és az imádság által megélhetjük, hogy fontosak vagyunk Isten számára, nem hagy minket egyedül. Így élt Remete Szent Pál, hittel, alázattal, ami hatalmas erőt adott neki, élete pedig példát nyújthat mindennapjainkban.

A Budapesten élő pálos szerzetesek a homília és az azt követő hitvallás után újították meg rendi fogadalmukat.
* * *
Esztergomi Boldog Özséb, aki a Magyar Pálos Rendet alapította, 1200 körül született Esztergomban. 1246-ban lemondott vagyonáról, minden rangjáról, és három esztendőn át remeteként élt a Pilisben. 1250-ben összegyűjtötte az ország távolabbi részein élő remetéket, hogy a nemzetért végzett imádságaikat közösen ajánlják fel Istennek. A rend hamarosan elterjedt, az országban több száz kolostoruk épült.
Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia területén II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a pálosoknak csupán két kolostoruk maradt – Lengyelország területén. Magyarországra 1934-ben térhettek vissza, s folytathatták itteni szolgálatukat. A többi szerzetesrenddel együtt azonban őket is feloszlatta 1950-ben a kommunista diktatúra. A Grősz-per egyik vádlottja volt a pálos Vezér Ferenc, akit 1951-ben koholt vádak alapján kivégeztek, másokat börtönbüntetésre ítéltek. A többi szerzetesrenddel együtt az 1989-es rendszerváltozást követően indulhatott újra a pálosok magyarországi élete is.

Azóta egyre többen érdeklődnek a pálos lelkiség iránt, ugyanakkor a rend számára is fontos, hogy a világi személyeket közösséggé szervezze. Szabályzatuk kifejezetten buzdítja is a rendet, hogy ahol lehet, hozzanak létre világiakból álló baráti köröket, ezért 1996. október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén megalakult a Pálos Baráti Kör. Ennek tagjai imahátteret biztosítanak a rend számára, ugyanakkor céljaik közé tartozik hivatások ébresztése is. A pálosok – mint az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend – szorosan kapcsolódnak a keresztény magyar kultúrához, ezért a Pálos Baráti Kör feladata ennek ápolása is.
Amint a pálosoknak, úgy a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt Sziklatemplomnak is különleges története van. 1924-ben egy magyar zarándokcsoport járt Lourdes-ban. Ekkor vetődött fel annak gondolata, hogy épüljön Budapesten is egy lourdes-i barlang, hogy a hívek ott imádkozhassanak. A Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván-barlangot szerették volna engesztelő szentéllyé kiépíteni. Később a barlang természetes üregét mesterséges résszel bővítették robbantásokkal, a hegy belsejében. A pálos rend generálisának kérésére Serédi Jusztinián esztergomi érsek, mint területileg illetékes főpásztor, engedélyezte a pálosok letelepedését a számukra épített Sziklakolostorban. A kalocsai érsek 1934. május 8-án Częstochowába utazott, és tizennégy pálos szerzetessel tért vissza, közöttük Przezdziecki Piusz rendfőnökkel.

1939-től ezrek menekültek el Lengyelországból és érkeztek Magyarországra. Ők is nagy örömmel látogatták a Gellért-hegy lábánál lévő templomot és kolostort. Többször járt a szentélyben Mindszenty József bíboros is. A szerzetesrendek szétverése, tagjainak elhurcolása előtt nem sokkal a hercegprímás ottani beszédét közel százezer zarándok hallgatta. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állított, kivilágított fakeresztet 1951-ben ledöntötték, majd az 1960-as évek elején két méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A kolostort az Állami Balett Intézet kollégiumnak kapta meg.
A rendszerváltozáskor a templomot és a kolostort újra megnyitották. 1989. augusztus 27-én Angelo Acerbi pápai nuncius áldotta meg az új gránitoltárt, 1992. június 6-án pedig Gyulay Endre püspök szentelte újra fel a Sziklatemplom külső termét.
E helyen gyűltek most össze szentmisére az ország több helyén szolgáló pálos szerzetesek, a baráti kör tagjai és a templomot rendszeresen látogató hívek, hogy részt vegyenek a Łukasz Buzun püspök által bemutatott szentmisén.
Fotó: Lambert Attila
Bókay László/Magyar Kurír